A 26. fordulóban Mezőhegyesre látogattunk. Ahhoz hogy reális esélyünk legyen a második hely megtartására a záráskor, úgy ezen a meccsen nem szabadott kikapnunk. A hazaiakat kényelmes helyzetben találta az utolsó előtti forduló, az ötödik pozíciónál se lejjebb, se feljebb nem juthattak már.
Az első perceket igen álmosan kezdtük, nem látszódott, hogy számunkra van nagyobb tétje a meccsnek, a hazaiak egyértelműen fölénk nőttek, sőt mondhatjuk, hogy érett a góljuk, amit a 15. percben Papp révén meg is szereztek. Ezek után kissé összeszedtük magunkat, de helyzet megint csak a hazaiak előtt adódott, ekkor Isaszegi Máté gurított az üresen tátongó kapunk mellé. Mielőtt komolyra fordult volna a dolog számunkra, a 37. percben Endrefalvi közeli találatával kiegyenlítettük az állást. Azt, hogy döntetlennel fordultunk, megköszönhetjük Pilánnak, aki a félidő lefujása előtti pillanatokban a gólvonalról mentett egy hazai lövés után. Ezúttal nagy szükségünk volt a negyedórás pihenőre, hogy rendbe tegyük a fejekben zajló zűrzavart.
A második félidőt kissé biztatóbban indítottuk, bár helyzetet nem tudtunk kidolgozni, legalább a hazaiakat sem engedtük a frissen beállt Jakab kapuja elé, ezzel legalább tartottuk a számunkra kedvező döntetlent. Mivel sok minden nem történt, csupán egy kis érdekességet jegyezhettünk fel, tizenhat!! perc elteltével, ugyanis ivószünetet rendelt el a játékvezető, mi indokolta ilyen korai időpontban ennek elrendelését, ki tudja. No de ne akadjunk fel ilyen apróságokon, nagyobb aggodalomra adott okot a visszafogott teljesítményünk, amit a 70. percben megfejeltünk egy újabb védelmi kihagyással, amit Varga Tamás kihasznált, újra vezetéshez juttatva csapatát. Ennek már fele sem volt tréfa, futnunk kellett az eredmény után ami mostanában nem a mi játékunk, bár akadt egy nagy helyzetünk, ami után Polonszki lövése kapu fölé szállt, igaz a hazaiak is növelhették volna előnyüket, maradt a szűk hazai siker.
Összegezve a látottakat, sajnos talán ez a meccs volt a szezon mélypontja, mint motiváció, mint játék terén, rendkívül széteső, minden elképzelést nélkülöző volt a játékunk, szinte helyzetek nélkül hoztuk le a meccset, a saját kapunk előtt viszont igen adakozóak voltunk, a mezőnybeli teljesítményünkre sem lehetünk büszkék, fájó kimondani, de a Mezőhegyes sokkal jobban akarta a győzelmet, mi pedig nem tudtunk felnőni emellé az egyszerű, ám hatásos szemlélethez. Ezzel szinte biztos, hogy a harmadik helyen fejezzük be a bajnokságot, végül is a célkitűzést teljesítettük, de talán megbocsátható, ha maradt egy kis hiányérzet bennünk. A szép búcsúról jövő szombaton, hazai pályán, a Szeghalom ellen gondoskodhatunk.
Mezőhegyesi SE – Szarvasi FC ‘1905’ 2-1 (1-1)
Mezőhegyes, Sportpálya – 120 néző. Játékvezető: Láza András (Czibola Sz., Lazanyecz M.)
Mezőhegyes: Hrabovszki P. – Papp M., Jámbor J., Varga T., Balogh D., Zsilák M. (Czene Z.), Isaszegi M. (Faragó Á.), Rotár P., Karancsi N., Isaszegi B., Oszlács M.
Vezetőedző: Ács Levente
Szarvas: Köteles A. (Jakab G.) – Zima D., Polonszki P., Endrefalvi E., Magyar M. (Bány B.), Kerekes S. (Furár R.), Simon R., Barna V. (Truczka Á.), Marik S., Máté D. (Zahorán B.), Pilán M.
Vezetőedző: Sajben Gábor
Gólszerzők: Papp M. 15′, Varga T. 70′ illetve Endrefalvi E. 37′
Edzői nyilatkozatok:
Ács Levente, vezetőedző (Mezőhegyesi SE): – Mindig tudtam, hogy megvan bennünk az az erő, ami egy élcsapat legyőzéséhez szükséges. Ma úgy borítottuk a papírformát, hogy azt meg is érdemeltük. A győzelemmel megkoronáztuk az egész éves teljesítményünket.
Sajben Gábor, vezetőedző (Szarvasi FC 1905): – Érthetetlen módon nagyon sok gyenge egyéni teljesítmény volt ma, és csapatként is csődöt mondtunk. Ezen a meccsen elbuktuk az ezüstérmünket, elgondolkodtató a jövőre nézve!
A találkozó videós összefoglalója:
Tudósítás: Furár Tibor
Videó: Szikora-Furár Adrienn
