Vármegyénk élvonalának 25. fordulójában Szeghalomra látogattunk. A középmezőnyben helyet foglaló hazai csapatot magabiztosan győztük le a bajnokságban lejátszott eddigi két meccsünkön, az esélyek ezúttal is mellettünk szóltak.
A kivonuló csapatokat a kezdés előtt a Szeghalom utánpótlás csapatainak gyermek játékosai vezették fel, még szinte le sem értek a pályáról az ifjú fiúk, leányok egy formás támadás után máris vezetést szereztünk Kovács révén. Kombinatív, rövid passzos játékkal múlattuk a folytatásban az időt, egyértelmű fölényt kiharcolva ezzel, a hazaiak főként a széleken próbáltak mögénk kerülni, és onnak beívelni a labdát, ami csupán egyszer okozott meleg pillanatot a kapunk előtt. Még nem telt el húsz perc sem, Zima is betalált, ami megfelelt az addigi játék képének. Ezután sem álltunk le, helyzetek, felső lécen csattant labda jellemzte a félidőből hátra levő perceket.
A második játékrészre összekapta magát a hazai csapat, vagy csak mi elégedtünk meg a két gólos vezetésünkkel, így valamelyest kiegyenlítődött a játék, de igazából a meccs ezen időszakában is inkább nekünk volt lehetőségünk a gólszerzésre. Ahogy belemelegedtek csereként beálló játékosaink, újra felénk billent a mérleg nyelve, és ez gólban is megmutatkozott, a friss erő, Barna szerezte meg harmadik találatunkat, egy kiugratás után a félidő közepén. A végére is maradt egy gól, kiegyenlítve a két játékrészt, ekkor Barnát akasztották a tizenhatoson belül, a megítélt büntetőből Bány helyezett a bal alsó sarokba, kialakítva a végeredményt.
Összegzésként elmondhatjuk, ami általában eddig is jellemző volt ránk, a tabellán mögöttünk elhelyezkedő csapatokkal szemben már a kezdést követően magunkhoz ragadjuk a kezdeményezést, ez esetben is ez történt, a korai gól magabiztosságot adott, majd az utána következő se rontott az önbizalmunkon, és ezen a kettőn felül, még helyzeteink is adódtak, a fordulás után kicsit visszább vettünk, hogy azután újra megráztuk magunkat, további gólokkal megtoldva az addigiakat, ebben a meccsben nem volt hiba. Ezzel eldőlt az is, hogy a szezon végén bajnoki bronzérmet akasztanak majd játékosaink nyakába, és ami szintén biztos, a vármegyei kupadöntőben (reméljük minél) fényesebb lesz a jutalmuk. Legközelebb hazai pályán, előrehozott meccsen a Gyomaendrőddel csapunk össze csütörtökön.
Szeghalmi FC – Szarvasi FC ‘1905’ 0-4 (0-2)
Szeghalom, Városi Sportcsarnok és Sporttelep – 70 néző. Játékvezető: Hajdú Dávid (Belanka Zs., Petrovszki P.)
Szeghalom: Orvos L. – Tatár S., Cserna R., Darányi D., Polonio-Guerreiro J., Marton L. (Gál T.), Mező S., Csikós L. (Tófalvi A.), Szász Á., Komódi B. (Kasza Á.), Takács J.
Vezetőedző: Földesi Ambrus
Szarvas: Somogyi P. – Pilán R., Polonszki P., Pilán M., Zahorán B. (Moleri R.), Zima D. (Kiri M.), Simon R. (Czvalinga M.), Styecz B. (Barna V.), Kovács Zs., Bány B., Magyar M. (Lénárt F.)
Vezetőedző: ifj. Somogyi János
Gólszerzők: Kovács Zs. 3′, Zima D. 19′, Barna V. 70′, Bány B. 83′ (büntetőből)
Edzői nyilatkozatok:
Földesi Ambrus: – Sajnos még nem tartunk ott, hogy az élcsapatokkal felvegyük a versenyt.
Somogyi János: – Öröm ilyenkor edzőnek lenni. Valamennyi pályára lépő játékosunk nagyszerű hozzáállást mutatott és jó játékkal segítette a csapatot győzelemre.
A találkozó videós összefoglalója:
Tudósítás: Furár Tibor
Videó: Furár Adrienn
