Vármegyénk I. osztályában a 25. játéknapot rendezték meg a hétvégén, a forduló rangadóján az Orosházi ULE csapatát fogadtuk. A dobogó legfelső foka már hetekkel ezelőtt elkelt, a második, és harmadik pozícióért folyik még a harc, ennek a meccsnek a tétje az volt, melyik csapat kerül kedvezőbb helyzetbe a hátra levő két fordulóra.
Már a második percben ordító helyzetet hagytunk kihasználatlanul, ekkor Marik gurított kevéssel a kapufa mellé. Hála istennek nem sokáig kellet rágódnunk az elmulasztott lehetőségen, mert a 14. percben Zima találatával megszereztük a vezetést. Az addigi kiegyenlített játékon a gól sem változtatott, továbbra is mezőnyjáték folyt, vártak a másik hibájára a csapatok, de mivel a védelmek tették a dolgukat, helyzetekig nem igazán jutottak el küzdő felek. Fél óra elteltével kissé megélénkült a csapatok támadó kedve, az Orosháza szerzett is egy gólt, de ezt les gyanánt nem ítélték szabályos találatnak. A negyvenedik perc táján Furárt buktatták nagy helyzetben még éppen a tizenhatos vonala előtt, amiért a vétkes csupán sárga lapot kapott, ami akár piros is lehetett volna, de Tóth sporttárs nem akarta ideje korán eldönteni a csatát.
Kijőve a második félidőre szembetűnően átengedtük az irányítást a vendégcsapatnak, az eredmény tartására rendelkeztünk be, ha esetleg adódik, kontratámadásokkal veszélyeztetni Salka kapuját. A felkínált területtel nem igazán tudott mit kezdeni az Orosháza, egy kapufán kívül nem okoztak gondot Kötelesnek, csapatszintű védekezésünk rendben volt, mondjuk ez játékfelfogás rányomta bélyegét a színvonalra, de a cél szentesítette az eszközt, úgyhogy ezzel különösebb probléma nem akadt. A várt orosházi rohamok a végjátékra sem érkeztek meg, minden izgalom nélkül zárult le a meccs utolsó szakasza is.
Összegezve a látottakat, nem kérdés, hogy megérdemelten nyertük meg a rangadót, bár az, hogy a dobogós helyezések elosztásában kiemelten fontos volt mindkét csapat részére a három pont, a színvonalon ez nem tükröződött vissza, de a győzelmet ezúttal sem kell megmagyaráznunk, mi tettünk többet a sikerért, és ezzel igen fontos három ponttal lettünk gazdagabbak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy jó gólarányunknak köszönhetően a hátra levő két meccsen minimum négy pontot kell szereznünk, és akkor a jelenlegi második helyünket a záráskor is megőrizzük. Nem kivitelezhetetlen feladat. Legközelebb Mezőhegyesre látogatunk.
Szarvasi FC ‘1905’ – Orosházi MTK-ULE ‘1913’ 1-0 (1-0)
Szarvas, Erzsébet liget – néző. Játékvezető: Tóth Imre (Petrovszki P., Belanka Zs.)
Szarvas: Köteles A. – Zima D., Polonszki P., Furár R. (Zahorán B.), Magyar M., Kerekes S. (Bány B.), Simon R., Barna V., Marik S. (Truczka Á.), Máté D., Pilán M.
Vezetőedző: Sajben Gábor
Orosháza: Marunák L. (Salka O.) – Ondrejó T., Buzai B. (Harangozó K.), Kasuba D., Szabó Á., Juhász J. (Fehér B.), Darida Á. (Halász Zs.), Miszlai L. (Burai D.), Bónus M., Babolek Z., Papp M.
Vezetőedző: Bordás Dániel
Gólszerző: Zima D. 14′
Edzői nyilatkozatok:
Sajben Gábor, vezetőedző (Szarvasi FC): – Kiválóan kezdtük végre a mérkőzést. Ezután kevesebbet fociztunk, mint szerettem volna, de sok energiánk elment a szervezett védekezésre. Egy meccs vége felé lévő hatalmas lövésen kívül nem igazán volt helyzete az Orosházának. Jó lett volna ha hamarabb lezártuk volna a mérkőzést, főleg ha a játékvezető is úgy akarta volna és nem a kárunkra téved ekkorát. Hatalmas dicséret illeti az egymásért nagyot küzdő játékosaimat. Hibáznunk továbbra sem szabad ha ezüstérmesek szeretnénk lenni.
Bordás Dániel, vezetőedző (Orosházi MTK-ULE 1913): – Sajnos végig kell néznünk, hogy leég a házunk.
A találkozó videós összefoglalója:
Tudósítás: Furár Tibor
Videó: Szikora-Furár Adrienn
