A 27. fordulóval fejeződött be vármegyénk élvonalának pontvadászata, amelyben Medgyesbodzásra látogattunk. Különösebb tétje már nem volt az összecsapásnak, de reménykedtünk benne, hogy győzelemmel fejezzük be az idényt.
A hazai csapat ráérzett arra, hogy a keddi kupadöntő még benne maradhatott a lábakban, ennek megfelelően lendületesen kezdett, és egy jól eltalált Varga lövéssel korán vezetéshez is jutottak. Sokáig nem örülhettek, mert tíz percen belül Kovács, majd Magyar révén magunk javára fordítottuk az állást. A bodzásiak a kezdeti iram után visszább álltak, átadták a kezdeményezést nekünk, hibáinkra várva kontrákkal operáltak. Az említett kihagyások pedig most sűrűbben előfordultak a játékunkban, ezeket kihasználva most ők rúgtak tíz perc alatt két gólt, előbb Tokaji, majd Bozsó is bevette Köteles kapuját. Talán meglepetésnek hatott, hogy a hazaiak előnnyel vonulhattak pihenőre, de gyorsabb, határozottabb játékukkal megszolgálták a pillanatnyi állást.
A fordulás utáni, láthatóan feljavult játékunk rögtön gólt eredményezett, ezúttal Styecz egyenlítette ki újból az állást. A kezdeti, relatíve magas iram kezdett visszaütni hazai részről, mert a játékrész közepére már csak elvétve keveredtek a mi térfelünkre, Simon ekkor született góljával már újra nálunk volt az előny. Az ezt követő majd húsz perc játéka a hazai térfélre korlátozódott, de említésre való esemény nem igazán történt egészen a végjátékig, kevés volt csupán hátra a játékidőből, mikor Barna két percen belül szerzett góljaival magabiztossá tette a győzelmünket.
Összegezve a látottakat, sejteni lehetett, hogy nem motiváltságunkkal fogunk ellenfelünk fölé kerekedni ezen a meccsen, ami az első félidőben igazolódni is látszott, a hazai csapat teljesen megérdemelten vezetett negyvenöt percet követően. A fordulás után észbe kaptunk, hogy talán mégsem kellene vereséggel zárni az idényt, ennek megfelelő játékra váltottunk, és magunk javára fordítottuk a mérkőzést, amelyre nem feltétlenül a színvonala miatt fogunk emlékezni, de egy hat hármas siker még mindig jól hangzik a magyar futballban.
Ezzel véget ért az idény, amit egy bajnoki bronz, és egy kupa ezüsttel zártunk, de hogy arany is szerepeljen a felsorolásban arról ifi csapatunk gondoskodik, mert imponáló gólkülönbségének köszönhetően szinte bajnokként várja a Mezőmegyer elleni záró fordulót. Gratulálunk nekik.
Folytatás augusztusban a bajnokságban, és a Magyar kupában.
Medgyesbodzás SE – Szarvasi FC ‘1905’ 3-6 (3-2)
Medgyesbodzás, Sportpálya – 60 néző. Játékvezető: Zahorán János (Krcsméri M., Kovács K.)
Medgyesbodzás: Kurta L. – Turcsek Sz., Dunai Z., Nagy K., Kelemen A., Oláh A., Varga V., Zsuzsa L., Szabó Sz., Bozsó M., Tokaji Zs. (Kovács K.)
Vezetőedző: Mazán Zoltán
Szarvas: Köteles A. – Kovács Zs. (Simon R.), Polonszki P., Pilán M., Zahorán B., Deli L. (Barna V.), Styecz B. (Pilán R.), Furár R. (Lénár F.), Magyar M. (Ivacska K.), Bány B., Czvalinga M.
Vezetőedző: Somogyi János
Gólszerzők: Varga V. 9′, Tokaji Zs. 28′, Bozsó M. 39′ illetve Kovács Zs. 14′, Magyar M. 20′, Styecz B. 50′, Simon R. 64′, Barna V. 83′, 84′
Edzői nyilatkozatok:
Mazán Zoltán: – Jól kezdtünk, a vezetést is megszereztük, és a Szarvas fordítása után sem tört meg a csapat, vissza tudtuk venni az előnyt. A második félidőben folyamatosan „fogytunk el”, mint a szezon során a kispadon. A végére sajnos szétestünk, ezt használták ki a vendégek, bár a játék képében nem volt benne az ilyen arányú vereség. Szeretném megköszönni a csapatnak és a csapatvezetőnek az egész éves hozzáállást és támogatást.
Somogyi János: – Csak úgy, mint az első félévben, remekül álltunk bele a mérkőzésbe. Nagyon szépen köszönöm a klub minden alkalmazottjának, dolgozójának, edzőjének és játékosainak az egész évben nyújtott teljesítményüket. Reméljük, hogy a következő bajnokságban picit fényesebb lesz az érem.
A találkozó videós összefoglalója:
Tudósítás: Furár Tibor
Videó: Furár Adrienn
