A bajnokság 27. utolsó fordulóját rendezték szombaton, amelyben a Szeghalom csapatát láttuk vendégül. Az elmúlt héten nem úgy sikerült a meccsünk ahogy szerettük volna, így ennek a kilencven percnek már különösebb tétje nem volt, így minden teher nélkül léphettünk pályára.
A Szeghalom kapuja elé húzódva átadta a kezdeményezést nekünk, így többnyire szarvasi lábakon járt a labda, a 11. percben viszont Jánovszki szerzett labdát, majd egyéni akciója után nagy helyzetbe került, de gól nem lett belőle. Próbáltunk rést találni a vendégek védelmén, de nagyon sokáig csak szögletek jelezték fölényünket, így telt el majd fél óra, amikor egy percen belül itt is ott is akadt dolga a kapusoknak. A 35. perc hozta meg a várt gólunkat, ekkor Endrefalvi talált be a vendégek kapujába, egy okos gurítás után. Már a félidő ráadásában jártunk, amikor Endrefalvi másodjára is betalált, így két gólos előnnyel térhettünk pihenőre.
A fordulás után eleinte semmi jel nem mutatott arra, hogy itt bármiféle fordulat bekövetkezzék, de az 57. percben egy Jánovszki által kiharcolt tizenegyessel, amit Takács értékesített, visszajött a meccsbe a Szeghalom. Egy gólt bármikor lehet kapni, esetleg lőni, úgyhogy ekkor még nem kezdtünk aggódni, viszont öt perc múlva Jánovszki közeli találatával már döntetlen állt az eredményjelző kijelzőjén, ez legalább a valós képet mutatta, nem úgy mint az addig eltelt játékidő. Az egyenlítés sokkolta a csapatot, percekig tanácstalanság lett úrrá rajtunk, hamarjában egy-két kritika is megfogalmazódott a közönség köreiből, amelyek nem éppen építő jellegűek voltak. Az, hogy ezek elcsituljanak Endrefalvi gondoskodott a 77. percben, ekkor harmadik góljával mesterhármast elérve, újra megszereztük a vezetést, meg kell hagyni ez is látványos találat volt. A hátra levő időben kínosan ügyeltünk rá, hogy a számunkra kedvező állás a lefújásig már ne is változzon meg.
Ez a meccs már valójában tét nélküli volt, ennek megfelelő idény végi játékot produkáltak a csapatok, két gólos vezetésünk után percek alatt kiegyenlítette hátrányát a vendég együttes, de ezúttal volt bennünk tartás, és újítani tudtunk, ennek köszönhető a győzelmünk. A szezon zárása így legalább szépre sikeredett, a bronz érmeket mindjárt a mérkőzés után a játékosok, és a stábtagok nyakába akasztották, Toldi Balázs, a szövetség elnökségi tagjának közreműködésével. Folytatás augusztusban, egy várhatóan újjáalakuló bajnokságban.
Szarvasi FC 1905 – Szeghalmi FC 3-2 (2-0)
Szarvas, Erzsébet liget – 200 néző. Játékvezető: Kató Benedek
Szarvas: Jakab G. – Zahorán B., Zima D., Polonszki P., Furár R. (Truczka Á.), Endrefalvi E., Magyar M., Simon R., Barna V., Marik S. (Kerekes S.), Pilán M.
Vezetőedző: Sajben Gábor
Szeghalom: Oláh Z. – Oláh A., Vágási T., Darányi D. (Cserna D.), Zsömbörgi M., Jánovszki L., Kiss L. (Márton L.), Szász Á., Csikós L. (Vincze L.), Takács J., Mészáros M.
Vezetőedző: Oláh Ferenc
Gólszerzők: Endrefalvi E. 35′, 46′, 77′ illetve Takács J. 57′ (büntetőből), Jánovszki L. 62′
Edzői értékelések:
Sajben Gábor, vezetőedző (Szarvasi FC 1905): – Az első félidőben nagy mezőnyfölényben játszottunk, ellenfelünk elvétve járt a térfelünkön. Az utolsó labdaérintésekben sok hiba volt, így is kétgólos volt az előnyünk. A második félidő elejét is uraltuk, de kapkodásaink után jött a védelmi megingás és ahogy kiegyenlített ellenfelünk nem néztünk ki jól. Dicséret illeti a csapatot, hogy így is meg tudta nyerni a meccset, amiben nagyban hozzájárult Endrefalvi Erik klasszis játéka. A bronzérem átadó ünnepség hangulata mindent elárult a csalódottságon, hogy múlt héten elbuktuk az ezüstöt, amiért kapartunk az év során.
Oláh Ferenc, vezetőedző (Szeghalmi FC): – Az első félidőben visszafogottabban teljesítettünk, a második játékrész alapján viszont a pontszerzésre simán rászolgáltunk volna, de ilyen a futball. Mentálisan erős csapatom van, erre büszkék lehetünk. Gratulálok a hazai csapatnak a bronzéremhez!
A találkozó videós összefoglalója:
Tudósítás: Furár Tibor
Videó: Furár Adrienn
