Az őszi utolsó fordulóban, az éllovas Füzesgyarmati SK-t láttuk vendégül. A körülmények nem voltak valami biztatóak, mivel a centerpálya víz alá került az egy nap alatt leesett hatalmas esőzés miatt, így a fű3-as pályán került sor a mérkőzésre. A szükség pálya sem volt alkalmas minőségi focira, de első ránézésre lehetett rajta játszani, ám alig kezdődött el a mérkőzés, hamar előjöttek a hibái, a sok víztócsában minduntalan megállt a labda, vezetni szinte lehetetlen volt, így már az elején látszódott, hogy itt a játék helyett a küzdelemé lesz a főszerep.
A vendégek hamar, már a 6.percben előnyhöz jutottak, Bácsi beadása után, Zimáról perdült le a labda, ami megakadt a kapu előtti sárban, és a leghamarabb eszmélő Tóth L. közelről a hálóba pofozta. 0-1.
A korai gól általában jót szokott tenni az adott meccsnek, nem volt ez másként most sem, a nehéz talaj ellenére lüktető volt a játék, még ha ez részünkről helyzetekben nem is nagyon mutatkozott meg. A 19. percben Bajnók húzhatott kapura, de a remekül kijövő Kiri M, és a bal kapufa mellett is elment a labda.
A 32. percben mindjárt az első kaput eltaláló lövésünkből gól született, Moldván szöglete után, a labda Somogyihoz került, aki középre gurított, az érkező Magyar pedig közelről nem hibázott. 1-1.
A 36. percben kis híján megint hátrányba kerültünk, de egy kapu előtti kavarodás után Bajnók lövése, Bakró érintésével szállt kapu fölé. A 37. percben Szikora gondolt egyet, és vagy harmincötről megkínálta Kajárit, az életerős lövés pont lepattant az ötösön, ami így megtréfálta a kapust, és testéről a kapufa mellé vánszorgott a labda. Az addigi mezőnyfölény elég sokat kivett a vendégeinkből, mert a játékrész vége felé a fáradság jelei mutatkozott rajtuk, és egy kihagyás elég is volt, hogy megszerezzük a vezetést.
A 44. percben Kiri M. kirúgása a vendég tizenhatoson megakadt a sárban, a tétovázó Kajári nem tudott felszabadítani Somogyi elől, aki fordulásból tizennyolc méterről a kapu bal sarkába emelt. 2-1.
Így egy gólos előnnyel térhettünk pihenőre. A második félidő eleje nem sok mindenben változott az elsőhöz képest, talán annyiban mégis, hogy az eső még jobban esett, a Gyarmatiak, pedig még nagyobb elánnal vetették magukat a küzdelembe, de hát ez érthető is volt a hátrányuk tudatában.
Az 50. percben Bajnók lövését ütötte szögletre Kiri M. A 62. percben megint csak Bajnók került nagy helyzetbe, de Kiri M. eszén most sem tudott túljárni. A 63. percben Nagy D. húzott kapura, de lövését védte Kajári, a lecsorgó labdát Magyar lőtte rá, de a játékszer leragadt a sárban, Nagy D. ott termett, amikor a vendég kapus buktatta, a játékvezető pedig tizenegyest ítélt. Már a színes kártyái között keresgélt, hogy felmutassa Kajárinak, mikor az asszisztense jelezte, hogy az ezt megelőző jelenetsort már leshelyzet előzte meg, így vendég szabadrúgással folytatódhatott a mérkőzés. A költői kérdésem az lenne, hogyan és mi módon lehetett ez les.
Ahogy haladtunk előre az időben úgy vált egyre nyomasztóbbá a Füzesgyarmatiak fölénye, ezenfelül a felesleges, durva belépők száma is megnőtt, amiben szintén a vendégek jártak az élen. A 67. percben egy beadás után, Bajnók hagyta ki a kihagyhatatlant, öt méterről, senkitől sem zavartatva, a felső lécet találta telibe. A 84. percben megint Kiri Mihálynak kellett meghemperegni a sárban egy Füzesgyarmati lövés után, de megérte. A 87. percben vége lehetett volna az izgalmaknak, Klimaj lövése már túljutott Kajárin, kapuba tartott, de az az átkozott sár nem akarta, hogy könnyű legyen a vége, és megállította a labdát. A hátra levő percek, plusz a hosszabbítás borzasztó lassan teltek el, de aztán csak megszólalt a hármas sípszó.
Összegezve a látottakat, ez a két élcsapat méltóbb játékteret érdemelt volna ennél a sártengernél, de ennek ellenére egy igen színvonalas, izgalmakban bővelkedő találkozóval ajándékozták meg azokat a nézőket, akik ebben a cudar időben is kilátogattak a pályára. Igaz, hogy a Füzesgyarmat a találkozó nagy részében uralta a játékot, de míg nálunk a határtalan lelkesedés játszotta a főszerepet, náluk főként az agresszivitás domborodott ki. Talán meglepő a sikerünk, de én úgy gondolom, hogy a győzni akarás minket jellemzett jobban, így rászolgáltunk a három pontra. Mivel több mérkőzés is elmaradt a fordulóban, így nem lehet még tudni, ezzel a győzelemmel hanyadik helyen fejezzük be az őszi szezont. Folytatás tavasszal.
Jók: a csapat minden tagja dicséretet érdemel a mai teljesítményéért.
Szarvasi FC – Füzesgyarmati SK 2-1 (2-1)
Szarvas, Erzsébet liget – 100 néző. Játékvezető: Ardelean Mircea (Arad megyéből – Románia)
Szarvas: Kiri M. – Kiri B., Szikora M., Zima D., Pecznik P., Klimaj Z., Bakró G., Moldván K., Magyar M., Somogyi J. (E. Stanley), Nagy D. (Szín Á.)
Vezetőedző: Rétes Pál
Füzesgyarmat: Kajári J. – Tóth L. (Domokos R.), Bakk Á., Bányai P., Kiss D., Bácsi Zs., Kelemen L., Urbán S., Bajnók I. (Vass Á.), Miklya M., Domokos A. (Tóth N.)
Vezetőedző: Boros Tibor
Gólszerzők: Magyar M. 32′, Somogyi J. 45′ illetve Tóth L. 7′
Edzői nyilatkozatok:
Rétes Pál: — Végig fegyelmezetten, nagy akarással játszottunk az irreális talajú pályán. A vendégek mezőnyfölénye ellenére a lehetőségek kihasználása nekünk sikerült jobban. Hálásak vagyunk lelkes szurkolóinknak a kitartásért!
Boros Tibor: — A mai napon az égiek sem akarták, hogy nyerjünk. A futballra alkalmatlan pálya a hazaiaknak kedvezett, így hiába játszottunk fölényben, nem sikerült nyerni.
A mérkőzés videós összefoglalója:
Tudósítás: Furár Tibor
Videó: Furár Adrienn
